Sziasztok! Itt a történet hetedik része. Remélem tetszeni fog!!!!!! Mégegyszer boldog szülinapot James.
Kendall szemszöge-
Reggel már 6-kor csörgött az ébresztő, mert 9-kor indul a gépünk New Yorkba!!!!
-Kicsim kelj fel!-keltegettem Nickyt, ami elég nehéz feladat volt.
-Ébren vagyok, ne rázogass!-utasított.
-Igenis, asszonyom!
Háromnegyed óra múlva már mindnki lent volt a konyhában.
-Ideadnád a kenyeret? Logan!!!!-kiabált Carlos- Fejezd már be! Kendall szólj már rá!!!!!
-Logan!!-filmes hangom "szidtam" le.
8 órakor bőröndökkel teli kezekkel indultunk útnak a reptérre. Miután mindent ellenőriztek felszálltunk a magángépre.
Nicky szemszöge-
Miután ellenőrizték a csomagokat, felszálltunk a magángépre.
-Most komolyan evvel megyünk???-kérdeztem.
-Szerinted?????-válaszolt Kendall.
Felszállás után elkezdődött a várva várt szórakozás.
-Amúgy most hova megyünk?- kérdeztük Bellával.
-New Yorkba!-válaszolt Alexa.
-Felelsz vagy merszezünk?-kérdezte Carlos.
Mind a nyolcan leültünk egy körbe, addig James hozott egy üveget. Ő pörgetett, és persze, hogy rám mutatott az üveg.
-Na Nicky, felelsz vagy mersz!-közbe kaján vigyor ült ki az arcára.
-Merek!!-válaszoltam büszkén.
-Merész húzás!!!!-súgta a fülembe Logan.
-Akkor Nicky, menj oda Alexához ülj az ölébe, adj neki egy puszit a SZÁJÁRA, aztán ülj vissza a helyedre!-röhögött.
-Miért is ne?-válaszoltam, habár válaszom inkább kérdésnek tűnt.
Beleültem Alexa ölébe adtam neki egy csókot aztán visszaültem a helyemre.
-Te tényleg megtetted??? Ügyes vagy!!-ölelt meg Dustin.
Dustin szemszöge-
Miután Nicky végrehajtotta a James által kiadott feladatot, odamentem hozzá és megöleltem. Nem tudom miért, de jól esett.
Nicky pörgetett és nálam állt meg az üveg. Ezitán feltette azt a kérdést amit már mindenki kívülről fújt:
-Felelsz vagy mersz??
-Merek!!-lehet ezt nem kellett volna, de most már késő.
-Akor Dustin, idd meg ezt!!-adott a kezembe egy elég fura színű valamit.
-Nyugi, csak paradicsomlé!!-bíztatott Carlos, pedig tudta hogy utálom.
Nagynehezen, de megittam. Az egész utazás így telt. Leszállás után Carlos így szólt:
-Éhes vagyok! Nem ebédeltem! Együnk valamit!!-olyan volt, mint egy óvódás.
Bella szemszöge-
Carlos kijelentésén mindenki röhögni kezdett.
-Igazad van Carlos jó ötlet!-szólt Kendall, így miután bevittük a csomagjainkat a buszba, mai várt ránk, elmentünk kerestünk egy Mekit. Másfél óra múlva már mindenki jóllakottan pihent a buszban, már amennyire mellettük lehet.
-Hé nem megyünk el anyumékhoz??-vetette fel az ötletét James.
-Te New York-i vagy?-kérdeztem.
-Nem tudtad?????-válaszolt.
-Őszintén szólva nem jutott eszembe.-válaszoltam lesütött szemmel.
Nemsokakal később már Jamesék háza előtt álltunk.
-Jó napot Mrs. Maslow!!-integettünk egyszerre.-Anyaaaa!!-James anyukája nyakába ugorva puszilgatta őt.
-Gyertek be! Megkérdezhetem ki ez a három leányzó? Hogy-hogy itt vagytok? Olyan rég láttalak titeket! Hiányoztatok!!!!-halmozott el minket Mrs. Maslow.
-Anya ők itt Alexa, Bella és Nicky!-mutatott ránk sorban.- Tudod a turné miatt vagyunk New Yorkban, mert itt kezdünk. Anya amúgy Bella a barátnőm!-mutatott rám majd megölelt.
A délután gyorsan eltelt, rengeteget beszélgettünk.
-De cuki!! Ez James?-mutattam egy képre amin egy kisfiú volt.
-Igen ő!!-ekkor mindenki nevetni kezdett.
-Anya ne, létszi!!!-szegény James. :(
Este fáradtan visszamentünk a buszba, mert már mindenki fáradt volt. Hamar elaludtunk. Már nagyon várom a holnapot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése