Sziasztok! Itt a történet következő része, ami lehet nem lesz olyan jó mint a többi, mivel késő este, fáradtan ennyit tudtam belőle kihozni! De van egy nagyon jó hírem: egyre többen látogatják az oldalt! El sem hiszem! Köszönöm! <3 :) (Ez a rész Belláról fog szólni, mivel mostanában eléggé elhanyagoltam karakterét!)
Bella szemszöge-
Miután "hazaértünk" Kendalléktől, fáradtan dőltem le pihenni. Mivel hamar elaludtam, tudtam, hogy álmodni fogok, de nem ilyet:
,,Az álmomban egy csodaszép tisztáson keltem, ahol egy fa alatt egy még csodálatosabb pikniket költöttem el valakivel. Mivel a pokrócon szélén feküdtem, gondoltam egyet és megfordultam, abban reménykedve, hogy meglátom Őt. De nem így lett, Csak egy üzenet volt mellettem, amit egy rózsaszín borítékba csomagoltak. Ez állt benne: Kicsim! Ha felkeksz és nem találsz itt, ne aggódj csak elmentem sétálni. Ha akarsz gyere utánam! Imádlak!<3( még alá sem írta)
Gondoltam egyet és a levéllel a kezemben nekivágtam megkeresni Titkos Imádómat! Rengeteget gyalogoltam, lehet el is tévedtem, mikor egy másik tisztás közepén megláttam a fűben egy fiút, aki úgy néz ki mint Carlos. - Várjunk csak, Carlos? Én vele randiztam? Ez lehetetlen!-cikáztak a gondolataim a fejemben. Próbáltam közelebb menni hozzá, de nem ment. Amennyit haladtam felé, annyival lépett ő is előre, azzal a céllal, hogy eltávolodjon tőlem. Egyik pillanatban, ahogy elkezdett felém jönni, úgy takarta el egy másik fiú a szememet: Dustin Belt. Mire Carlos odaért hozzánk olyan dolog történt, amire nem számítottam: megcsókolt. Olyan érzrkien tette ezt, hogyha akartam se tudtam volna elszabadulni karjai szorításából. Eddig minden jó volt, csak Carlosnak elege lett ebből és a jobb kezemnél fogva el akart húzni onnan. Úgy éreztem, hogy vele kellene mennem, de nem tudtam, mert Dustin a bal kezemnél fogva visszatartott. Kettejük szorításából Logan mentett ki. Visszamentünk a piknik helyszínére, leültünk a pokrócra és elkezdtünk beszélgetni. Mindenről. Aztán egyik pillanatban meg akart csókolni, amit én egy hatalmas pofonnal jutalmaztam. Ekkor hirtelen felkiáltottam hogy: Elég!, mire nem láttam semmit csak a valóságot. Azt hiszem felébredtem."
Mikor körbenéztem a nagy sötétségben Jamest láttam meg magam mellett aludni. Megnyugodtam, hogy az egész csak egy álom. Majd ha felébred elmondom neki. Nagynehezen, rengeteg forgolódás árán sikerült visszaaludnom, s az álom folytatódott tovább...
Ui.: Bocsika ha rövid lett! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése