Sziasztok! Itt a történet következő része, melyben egy kicsit előreugrunk az időben. Remélem tetszeni fog nektek!
Bella szemszöge-
Július 16.
Reggel Alexa ébresztésére keltem:
-Isabella Ryan! Hányszor kell még szólnom? Kelj már fel!
-Már rég ébren vagyok! Nem kell kiabálni. Miért keltettél fel?
-Nem emlékszel? Megbeszéltük, hogy korán kelünk, hogy megbeszéljük a részleteket James születésnapjával kapcsolatban!
-Áhhh! Sietek! Csak adj öt percet, hogy felöltözzek! Nem tudom mit vegyek fel!
-Nesze, itt a ruhád! Öltözz!
Öt perc múlva készen is voltam. A többiek már rég kint voltak kivéve Jamest, aki hangosan horkolt a szobájában.
-Akkor mi a terv?-kérdeztem, lehet kissé hangosan.
-Először,mindenki halkan. Második lépés bezárom az ajtót, hogy ne tudjon kijönni.-mondta Kendall.
-Oké. Ha ez megvan, akkor kiosztjuk, hogy ki mit fog csinálni. Bella te fogod délelőtt elvinni itthonról Jamest. Nicky, Kendall ti megveszitek a bulihoz szükséges cuccokat. Alexa, Carlos ti megfőzitek az ebédet addig Logan és én addig meghívjuk a vendégeket. Délben hazajöttök, megebédelünk. Délután James, Logan és én elmegyünk itthonról, ti lányok megsütitek a tortát addig Carlos és te Kendall segítetek a lányoknak. 6-ra mindannyian odamegyünk a helyre.-olvasta fel a feladatokat Dustin egy papírról.
-És mindenki viselkedjen úgy, mintha semmi sem történt volna.-fejezte be Nicky.
-Valaki zárja már ki az ajtót! Pisilnem kell! Engedjetek ki!-hallottuk James hangos kiabálását az ajtó túloldaláról.
-Figyelj, haver! Ott is van egy wc! Menj ott ki!-kiabált oda neki Carlos.
-Ja tényleg! Köszi! Utána azért kiengedtek,mert már nagyon éhes vagyok!
-Van kb. 10 percünk míg James elkészül! Terítsünk!-adtam ki a parancsot.
A kávéfőzéssel és a terítéssel hamar elkészültünk.
-Jó reggelt mindenkinek!-nyitotta ki James álmosan az ajtón.
-Neked is!-köszöntöttük egyszerre.
James szemszöge-
Reggel mikor kijöttem a hálóból a többiek furcsa mosollyal az arcukon fogadtak.
Jó reggelt mindenkinek!-köszöntem nekik hangosan.
-Gyere ülj le, és együnk! Éhes vagyok, enni akarok!-hisztizett Carlos.
Reggeli közben mindenki nagyon furcsán viselkedett: bármit kértem ők rögtön rohantak és hozták, minden lépésemet figyelték és mindvégig furcsán vigyorogtak. Nem értem őket...
-James, nincs kedved eljönni velem valahova?-huppant le mellém Bella.
-Persze. Ha te is akarod.-adtam meg magam.
-Akkor mehetünk is, csak hozd a cuccodat!
Öt perc múlva be is szálltunk a tegnap bérelt kocsinkba.
-Itt is vagyunk!-szólalt meg Bella fél óra kocsikázás után.
-De ez a hely olyan gyönyörű!-alig bírtam megszólalni.
-Tudom azért hoztalak ide, hogy kettesben legyünk!
-Olyan kedves vagy! Annyira szeretlek Bella!
-Én is téged!-s ekkor megcsókoltam.
A park közepén találtunk egy fagyist, ahol hirtelen Bella megtorpant:
-James eszünk fagyit?
-Már vártam, hogy mikor kérdezed meg! Milyet eszünk? Én fizetek!
-Nem James, nem te fizetsz! Akár tetszik, akár nem!
-Akkor én kérek egy két nem is haromgombócos csokifagyit. És te Bella?
-Én is ugyanolyat kérek mint az úr!
Miután kifizette, továbbmentünk s engem egyszercsak elkapott a röhögőgörcs:
-Ugyanolyat mint az úr? Én mióta úr?
-Csak kedves akartam lenni!
-Bella, mikor megyünk haza? Kezdek éhes lenni!
-Mennyi az idő?-kíváncsiskodott.
-Fél 12.
-Akkor mehetünk.
Újabb fél óra kocsikázás után haza is érkeztünk. Mikor beléptem az ajtón nem hittem a szememnek...
Hát ennyi lenne. Mivel ez a rész kissé hosszú lesz, úgy döntöttem, hogy több fejezetből fog állni. Remélem tetszett!:-) :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése